Információk, érdekességek
Hány éves? Segítünk végiggondolni, mit tehet a szíve érdekében!
2023. július 07.
A szív- és érrendszeri betegségek a halálozási statisztikák élén állnak, becslések szerint a világon évente 17 milliónál is több ember hal meg ezek következményében. A hazai számok különösen riasztóak: a haláleseteknek mintegy felét teszi ki a szív- és érrendszeri betegség miatti halálozás, évi ötvenezernél is több embert veszítünk el emiatt. Korosztályokra bontva összegyűjtöttük mit tehetünk szívünk védelmében!
A szívbetegségek nemcsak az időseket fenyegetik!
Sokan csak ötven éves koruk körül kezdenek először foglalkozni szívük, érrendszerük állapotával, pedig minden korosztály érintett lehet. A kockázatot növeli, ha a családban már előfordult szívbetegség, ha kóros elhízásban vagy cukorbetegségben szenved. Életkortól függetlenül, mindenki egészségét segít megőrizni az egészséges étrend és a fizikai aktivitás.
Hány éves? Segítünk végiggondolni, mit tehet a szíve érdekében!
Húszas éveikben járók:
Válasszon orvost, és egészségesen is évenként keresse fel, hogy egészségi állapotának legfontosabb paraméterei (pl. vérnyomás, vércukor- és koleszterinszint, testtömegindex) folyamatos kontroll alatt legyenek. Szoktassa magát rendszeres fizikai aktivitáshoz, edzésben maradni mindig könnyebb, mint újra kezdeni. Ne szokjon rá a dohányzásra, és ha kamaszként cigarettázott, itt az ideje leszokni róla!
Harmincas éveikben járók:
Család és karrier foglalja el az idejét, az egészséges életmódra kevésbé tud figyelni? Tegyen ellene! Mozogjon minél többet a gyermekeivel, mindannyiuk érdekében alakítsa ki bennük is az egészséges szokásokat! Használjon ki minden lehetőséget az aktivitásra, őrizze meg a normális testsúlyát! Ismerje meg családjának történetét, és tájékoztassa orvosát arról, ha közeli rokonai, felmenői között szívbeteg is volt! Sajátítson el egy alkalmas stresszkezelő technikát, például jógázzon vagy relaxáljon!
Negyvenes éveikben járók:
Vigyázzon a súlyára, mivel 40 fölött az anyagcsere lassulni kezd. Keressen olyan edzésformát, amit szívesen végez, és ha motivációra van szüksége, keressen edzőtársat vagy csoportot! Ellenőrizze vérnyomását és a vércukorszintjét, vegyen részt a szervezett szűrővizsgálatokon! Ha horkol, kezeltesse időben, mivel az alvási apnoé elősegíti az érrendszeri problémák kialakulását.
Telített és telítetlen zsírsavak
2023. június 17.
A zsiradékok egy háromágú villához hasonlóan elágazó glicerinből és a hozzá kapcsolódó zsírsavakból épülnek fel. Maguknak a zsírsavaknak az alapját pedig egy zsírsavanként eltérő hosszúságú szénlánc adja, amelyhez hidrogén- és oxigénatomok kapcsolódnak. A zsírsavakat három fő csoportra tudjuk osztani, annak alapján, hogy tartalmaznak-e kettős kötéseket. Ennek értelmében telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakról beszélhetünk.
Míg a telített zsírsavak nem tartalmaznak kettős kötést, addig az egyszeresen telítetlen zsírsavak egy, a többszörösen telítetlen zsírsavak kettő vagy annál több kettős kötést is tartalmaznak a szénatomok között. Amikor egy-egy élelmiszer zsírsavtartalmát vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy ezek a különféle zsírsavak egymással különböző arányban keveredve lelhetők fel bennük. Azaz például a dióolaj legnagyobb mennyiségben többszörösen telítetlen zsírokat tartalmaz, emellett azonban kisebb arányban telített és egyszeresen telítetlen zsírokat is találhatunk benne.
Hogy ne legyen annyira egyszerű a képlet, a telítetlen zsírsavakat is további csoportokra bonthatjuk annak alapján, hogy az első kettős kötés hányadik szénatomnál található. Ezáltal megkülönböztetünk ómega-3, ómega-6, és ómega-9 zsírsavakat. Most egy gondolat erejéig térjünk vissza a dióolajhoz, mert e felosztás után tovább tudjuk analizálni a dióolaj zsírsavösszetételét, hiszen már azt is meg tudjuk mondani, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak közül az ómega-3 és ómega-6 zsírsavakat tartalmazza.
Egészségünk megőrzése szempontjából nemcsak az a fontos, hogy mennyi zsiradékot fogyasztunk, hanem az is, hogy milyen azok zsírsavösszetétele, hiszen egészségi állapotunkat a zsírsavak aránya is befolyásolja.
Telített kontra telítetlen
A nem fertőző krónikus betegségek között sajnos a mai napig a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok, pedig a megfelelő táplálkozással sokat lehetne tenni ellenük. A szív-ér rendszeri betegségek kialakulásában nagy szerepet játszik többek közt a magas koleszterinszint, amelyhez a telített zsírok túlzott bevitele jelentősen hozzájárul. A szív-ér rendszeri betegségek és a zsírbevitel összefüggéseit vizsgáló kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy a telített zsírsavak egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakkal történő helyettesítése csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.
A táplálkozási ajánlásokban általában meghatározzák, hogy a teljes napi zsírbevitelen belül mennyi legyen az egyes zsírsavak aránya. Ekképp arra is felhívják a figyelmet, hogy az ómega-6 zsírsavak mennyisége a napi étrendben ne legyen több, mint az ómega-3 zsírsavak négyszerese, ugyanis az ómega-6-zsírsavak túlzott bevitele az ómega-3 zsírsavak csökkent bevitelével párosulva növeli a szívbetegségek kockázatát. Táplálkozásunkban ez az arány jóval eltolódott az ómega-6 zsírsavak javára. Újabban azonban néhány szakértő úgy véli, hogy az arányoknál sokkal fontosabb az, hogy mennyi az említett zsírsavak abszolút beviteli értéke.
Mindenesetre – amíg a szakemberek e kérdésben dűlőre nem jutnak – érdemes szem előtt tartani, hogy az ómega-6 zsírsavak közül a linolsavnak (LA) van a legkifejezettebb koleszterinszintet (LDL-koleszterint) csökkentő hatása. A linolsav többek közt az LDL receptor működését szabályozza, növeli az epesavak termelését és elősegíti a koleszterin lebontását. Az ómega-3 zsírsavak közül az alfa-linolénsavnak (ALA) tulajdonítanak szív-ér rendszeri védőhatást.
Az éltető és gyógyító víz
2023. június 16.
Nemcsak gyógyvízzel és termálvízzel lehet gyógyítani, hanem sima vízzel is. Sebastian Kneipp, a nagy német természetgyógyász a XIX. században így fogalmazott: „Ez a gyógyítás igazi művészete, se túl sokat, se túl gyakran, mindent a maga idejében.”
A természetgyógyászat módszertani kulcsszava a mérték. Sem a hosszan tartó hideg, sem a tartós meleg fürdő nem helyes. A hideg víz alkalmazása szerinte csak 20–30 mp-ig alkalmazható és kizárólag csak meleg testre, de mihelyt fázik a beteg, rögtön abba kell hagyni a hideg fürdőzést. Nyilvánvaló, hogy minél hidegebb a víz, annál rövidebb ideig szabad csak alkalmazni.
A gyenge szervezetűek ne kezdjék a kúrát túl hideg vízzel. A hideg vízbe mártott szivaccsal vagy ruhával való lemosás enyhébb hatású, mint a hideg vízfürdő, de azért hatásos gyógymód az is. „A meleg víz egyedül renyheszt, elpuhít, a befejező hideg vizes lemosás erősít, edz és egészséges fejlődést biztosít.”
A gyulladt testrészen a hideg vizes borogatás csökkenti a fájdalmat, és elősegíti a gyógyulást. A hűtőfürdő a legbiztosabb lázcsillapítási módszer. A hideg vizes fürdő frissít, sőt erősíti az immunrendszert. A meleg víz ellenben ellazít, tágítja az ereket, fokozza az anyagcserét, így gyorsul a kiválasztás.
A bőr pórusai, erei kitágulnak, megindul a verejtékezés. A salakanyagok ily módon hamarabb távoznak a szervezetből. A harántcsíkolt izmok ellazulásának köszönhetően csökken az izomgörcs okozta fájdalom. A simaizmok is elernyednek, ennek következtében enyhülnek a görcsös fájdalmak, oldódik az epehólyag és a húgyhólyag görcsei is.
Megfázás, hólyaghurut, izomgörcs, egyes krónikus ízületi betegségek esetén. 37–38 °C-os vízben 10 perc fürdőzés igen hatásos lehet. Az alacsony vérnyomásúak viszont csak langyos fürdőt alkalmazzanak, mert a meleg víz csökkenti a vérnyomást.
Mi kerüljön az útipatikába?
2023. június 10.
Végre megérkezett a várva várt nyár, amely sok család életében a hazai vagy külföldi tájakra tett utazást is jelenti. Amikor azonban felkerekedik az egész család, nagyon fontos, hogy a nélkülözhetetlen gyógyszerekből álló csomag is bekerüljön a fürdőruha mellé. Ritkán feledkezünk meg a láz- és fájdalomcsillapítókról, ugyanakkor hashajtót sem árt csomagolni az úti patikába.
A nyári szabadság egyre több ember életében azt jelenti, hogy lakhelyét elhagyva hosszabb-rövidebb időre valamilyen magyarországi vagy külföldi nyaralóhelyre megy. Nyaralásunk helyszíne általában messze esik lakhelyünktől, ezért legtöbbször autóval, busszal közelíthetjük ezt meg. Egy-egy nyaralás azonban olyan kellemetlenségekkel is járhat, amelyekre a tervezgetéskor sokan nem gondolnak. Közéjük tartozik a hosszú utazás, az idegen helyen való alvás vagy a szokatlan ételek fogyasztásából keletkező nehézségek.
Amikor útrakel a család – különösen, ha kisgyerekek is vannak –, fontos, hogy gyógyszereket is vigyünk magunkkal. Jól végig kell azonban gondolnunk, hogy pontosan mi kerüljön az útipatikába. Fontos, hogy legyen velünk hányinger, gyomorrontás, megfázás ellen gyógyszer, ezenkívül vigyünk magunkkal fájdalom- és lázcsillapítót, görcsoldót is. Ne feledkezzünk meg azonban a hashajtókról sem, hiszen az utazással járó stressz, az idegen hely és az ismeretlen ételek mind olyan tényezőt jelentenek, amelyek növelik a székrekedés kockázatát. Ilyenkor még azoknál is előfordulhat székrekedés, akik különben nem küzdenek ezzel a problémával.
Ebben a helyzetben fokozottan oda kell figyelnünk, hogy milyen hashajtót választunk, ezért érdemes néhány szempontot szem előtt tartani ezzel kapcsolatban. Alapvető fontosságú a kiválasztott hashajtó szer hatékonysága. Ugyancsak lényeges szempont, hogy a gyógyszer kíméletes és biztonságos legyen: az előírt adagolás mellett ne legyenek kellemetlen mellékhatásai, ne váltson ki görcsös fájdalmat, ne befolyásolja más gyógyszerek felszívódását, és segítségével szabályozható legyen a székelési inger.
Tíz litert is izzadhatunk egy aktivítással töltött napon
2023. június 05.
Testünk 2-4 millió verejtékmirigye felel hőháztartásunk szabályozásáért és gondoskodik arról, hogy a szervezet ne melegedjen túl akkor sem, amikor a hőmérő higanyszála 30 fok fölött van. Akár napi tíz liter vizet is elpárologtatunk a nyári nagy melegben fizikai aktivitás vagy sport hatására, míg egy hideg téli, kevésbé aktív napon mindössze fél litert.
Tévhit, hogy szervezetünk az izzadással méregtelenít, ez a vese és a máj feladata. A verejtékmirigyek a szervezet megfelelő maghőmérsékeltének szabályozásában segítenek. Ha nem izzadnánk, életveszélyes állapotba kerülnénk, hiszen a verejték képződésével vizet párologtatunk, ami hűti a szervezetet. Testünkön 2-4 millió ún. ekkrin verejtékmirigy található, legtöbb a hónaljban, a talpakon, a tenyereken és a homlokon. Ezek áttetsző, szagtalan folyadékot termelnek.
A kellemetlen testszag kialakulásáért azonban nem ezek – a hőháztartás szabályozásában részt vevő verejtékmirigyek –, hanem például a hónaljban és a nemi szervek területén található ún. apokrin verejtékmirigyek felelősek, amikor az általuk termelt verejték kölcsönhatásba lép a bőrön lévő baktériumokkal – mondja dr. Brunner Alexandra a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika szakorvosa.
Az izzadság 99 százaléka víz, a maradék 1 százalékot só, fehérje és szénhidrát alkotja. Az, hogy ki mennyit izzad, függ a kortól, a nemtől, az évszaktól, a fizikai aktivitástól és a táplálkozástól is. Az elpárologtatott víz mennyisége fél litertől tíz literig is terjedhet.
Egy sportoló például egy óra alatt akár 3-4 liternyit is verejtékezhet fizikai aktivitás közben. A verejtékezés kóros formájában, fokozott izzadás (más néven hiperhidrozis) esetén, a normális hőháztartás fenntartásához szükséges mennyiségű izzadás akár négyszeresét-ötszörösét is párologtatja az érintett beteg.
A népesség mintegy 1-5 százalékát érinti az úgynevezett elsődleges hiperhidrózis, aminek hátterében nincs egyéb betegség vagy gyógyszeres kezelés. Egyik formája már gyermekkorban jelentkezhet főként tenyéri és a talpi izzadással. Ez a kellemetlen állapot az életminőséget is befolyásolhatja, hiszen az érintettek például nem szívesen nyújtanak kezet üdvözléskor, bemutatkozáskor.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...282930...170