Információk, érdekességek
Magas lipoprotein(a)-szint – fontos tudni erről az örökletes lipidzavarról
2025. május 15.
A magas lipoprotein(a)-szint egy örökletes, független kardiovaszkuláris kockázati tényező, a lipoprotein(a) pedig az LDL-koleszterin egy fajtája. Azon ritkább vérzsírok közé tartozik, amelyek nem befolyásolhatók sem életmóddal, sem gyógyszerrel, viszont számos betegségre hajlamosítanak. De vajon miért kell tudni róla, ha nincs rá gyógyszer? Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája adta meg a választ.
Mi az a lipoprotein(a) és hogyan tájékozódhatunk a szintjéről?
A lipoprotein(a) az LDL (ún. „rossz”) koleszterin egyik típusa, amely LDL-koleszterin erősen hozzájárul az artériákban végbemenő plakk-képződéshez, amelynek végső állomása az érelzáródás lehet. Tovább rontja a helyzetet, hogy a lipoprotein(a) tartalmaz egy extra fehérjét, az apoliprotein(a)-t, fokozza a véralvadást, és megnehezíti a vérrögök lebontását, valamint az általa kiváltott gyulladás különböző folyamatok révén súlyosbítja a helyzetet.
– A lipoprotein(a)-szint genetikailag meghatározott, és az életünk során nem vagy alig változik, vagyis a gyermekkorban mért érték életünk végéig megmarad, bár egyes vesebetegségek és a menopauza bizonyos mértékig emelhetik a szintjét – ismerteti Somogyi professzor asszony. – A lipoprotein(a) szintjét tehát egy egyszerű vérvétellel bármilyen életkorban meg lehet mérni, igaz, ezt külön kérni kell a laborvizsgálatok során, ugyanis nem része a standard nagylabornak.
Kinél érdemes meghatározni a lipoprotein(a)-szintet?
Vannak olyan állapotok, amelyekben nő a szív-érrendszeri kockázat, így ezek megléte esetén érdemes a lipoprotein(a) szintjét is ellenőrizni. Az alábbiakról van szó:
– a családban öröklődő szív-érrendszeri betegség,
– familiáris hiperkoleszterinémia (öröklötten magas koleszterinszint, amelynél az érintettek 30%-ának lehet magas a lipoprotein(a) szintje),
– magas LDL-koleszterin szint,
– korai koszorúér betegség (akár az érintettnél, akár a családjánál),
– ismétlődő szív-érrendszeri esemény (mint a szívinfarktus, a stroke), a rizikófaktorok kezelése ellenére,
– a családban már igazolt magas lipoprotein(a)-szint.
A következő klinikai helyzetekben is érdemes elvégeztetni az ellenőrzést:
– 60 év alatt megkezdődő ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség,
– meszes aortabillentyű/stenosis.
Akinél magas lipoprotein(a)-szint igazolódik, annak számolnia kell egyes kardiovaszkuláris betegségek nagyobb rizikójával még akkor is, ha a többi koleszterinszint rendben van. Ezen betegségek közé tartozik a szívelégtelenség, a periférifás érbetegség, az aortabillentyű szűkület, a koszorúér-betegség és az olyan események, mint a stroke vagy a szívinfarktus.
Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok
2025. május 10.
A szkizofrénia olyan betegségcsoport, amely a kedély, a gondolkodás és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik, amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek, téves eszméket, hallucinációkat hoznak létre. Az ehhez járuló kedélyváltozások: az ambivalens, beszűkült vagy nem a helyzethez illő affektív válaszkészség, a mások iránti empátia elvesztése.
A viselkedést elzárkózás, regresszió vagy bizarréria jellemzi. A betegség egységes, általánosan elfogadott definíciója nem ismert. A fogalmat tünetfelsorolással kísérlik meg körülírni és elhatárolni (A pszichiátria magyar tankönyve, 2003: Trixler M.).
A szkizofréniát általánosságban a gondolkodás és a percepció torzulása (fragmentációja), valamint a nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik. A tudat tiszta, az intellektuális képességek megtartottak, de bizonyos kognitív deficit kialakulhat a lefolyás során. A legfontosabb pszichopatológiai tünetek a következők: a gondolat(ok) felhangosodása, gondolatok betoldása, elvont gondolatok szétsugárzása (telekommunikációs eszközökkel); a percepció kóros értelmezése; külső irányítottságról való meggyőződöttség; dominancia vagy passzivitás; akusztikus hallucinációk; a hangok egyes szám harmadik személyben beszélnek a páciensről, vagy kommentálják őt; gondolkodászavar és negatív tünetek.
Pszichológiai kezelési módok
- szociális készség tréning (SST), (erős kutatási bizonyíték)
- kognitív viselkedésterápia (CBT), (erős kutatási bizonyíték)
- asszertív kommunikáció tréning (ACT), (erős kutatási bizonyíték)
- családi pszichoedukáció (erős kutatási bizonyíték)
- a munkába állás, munkavállalás támogatása (erős kutatási bizonyíték)
- szociális tanulás/zseton gazdálkodási programok (erős kutatási bizonyíték)
- kognitív remediáció (erős kutatási bizonyíték)
- elfogadás- és elköteleződés-terápia – pszichotikus zavarban szenvedők részére (ACT), (közepes kutatási bizonyíték)
- kognitív alkalmazkodás tréning (CAT), (közepes kutatási bizonyíték)
- betegségmenedzsment és -felépülés (IMR), (közepes kutatási bizonyíték)
Úgy véli, felnőttként már nem lehet 1-es típusú cukorbeteg? De igen!
2025. május 07.
Az 1-es típusú cukorbetegséget sokáig fiatalkori diabétesznek hívták, hiszen döntően gyerekeknél és tinédzsereknél diagnosztizálták azt. A tévhitekkel szemben azonban felnőtteknél is kialakulhat ez a típus, ám mivel a tünetei nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez, nem kizárt a kezdeti téves diagnózis sem. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos megérteni a különbséget és megfelelő kezelést alkalmazni.
A felnőttkori 1-es típusú cukorbetegség könnyen összetéveszthető a 2-es típusúval
A felnőttkorban, tipikusan 30 év felett induló 1-es típusú cukorbetegség akkor következik be, amikor a hasnyálmirigy valamiért leáll az inzulintermeléssel, vagy legalábbis csökkenti azt – emögött általában egy autoimmun folyamat áll. Ha valóban erről van szó, akkor LADA típusú cukorbetegségről lehet beszélni (Latent Autoimmune Diabetes in Adults). Az inzulintermelés csökkenése vagy leállása azzal jár, hogyha kevés van ebből a vércukor mennyiséget szabályozó hormonból, akkor a táplálékkal bevitt cukrok a véráramban maradnak ahelyett, hogy energiává alakulnának az izmokban, zsírban, májban.
– Az egyik nagy különbség a gyermekkorban induló 1-es típusú cukorbetegség és a felnőttkori megjelenés közt, hogy míg a gyerekek általában inzulinkezelésre szorulnak, a felnőtteknek nem minden esetben szükséges azonnal elkezdni az inzulinadást, főként, ha a hasnyálmirigy még termel valamennyit. Emiatt viszont előfordulhat, hogy 2-es típusúnak diagnosztizálják a valójában 1-es típusú diabéteszt.
Milyen tünetekre kell felfigyelni?
Egyelőre nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy az immunrendszer éppen a hasnyálmirigyet támadja meg, vizsgálják a vírusok, a környezeti mérgező anyagok szerepét. Az azonban biztos, hogy a genetika nem megkerülhető, ha ugyanis az egyik szülőnek van 1-es típusú cukorbetegsége, az utódnál 1-8% a kialakulás esélye, két szülő érintettsége esetén pedig már 30%. Felnőttkorban lassan, hónapok alatt alakulhat ki a diabétesz, az alábbi, fokozatosan megjelenő panaszokra kell felfigyelni:
– extrém éhség, szomjúság még akkor is, amikor eleget ettünk, ittunk,
– gyakori vizelési inger, még éjjel is,
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen és szándék nélküli fogyás,
– homályos látás vagy más látászavarok,
– gombás és más jellegű gyakoribb fertőzések,
– gyümölcsös, édeskés illatú lehelet,
– légzési nehézségek,
– kézben, lábbal jelentkező zsibbadás, bizsergés,
– száraz, viszkető bőr.
Hasi zsírlerakódás és puffadás jellemző a PCOS-hasra
2025. május 05.
A PCOS, vagyis a policisztás ovárium szindróma egy szerteágazó tünetekkel járó hormonális állapot, amely megnehezítheti, akár el is lehetetlenítheti a fogyást. Többek közt emiatt is alakulhat ki az úgynevezett PCOS-has, amelynek okairól és a kezelés lehetőségeiről dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt.
A PCOS szerteágazó tüneteket okozhat
A policisztás ovárium szindróma egy viszonylag gyakori állapot, amely azonban sokszor diagnosztizálatlan marad (bár az ultrahang látható teszi a petefészek cisztákat). A szerteágazó tünetek sem könnyítik meg a felismerést, a vezető panasz azonban legtöbbször a szabálytalan vagy hiányzó menstruáció. Emellett árulkodó lehet többek közt az aknés bőr, a hajhullás, a testszőrzet erősödése, a meddőség, a hangulatváltozások és a laborvizsgálatokkal sokszor kimutatható a magas inzulinszint, valamint a férfihormonok, főként a tesztoszteron magas szintje is.
– Ami gyakran és gyorsan feltűnik a nőknek, az a testsúlynövekedés, különösen hasi tájon és a fogyási nehézség vagy képtelenség. Akár az a kifejezés is használható erre a tünetre, hogy PCOS-has – mondja Mutnéfalvy doktor. – A PCOS-has abban különbözik más testzsíroktól, hogy nagyobb benne a belső szervekre rakódott, úgynevezett viszceláris zsírok aránya és ez a fajta súlynövekedés gyakran kapcsolatba hozható a gyulladások jelenlétével is. Többek közt ez is hozzájárul az inzulinrezisztencia kialakulásához, ami viszont stimulálja a férfihormonok termelődését, ami pedig további súlynövekedéshez vezethet. Ráadásul az inzulin egy étvágyfokozó hatással is bíró hormon, tehát minél magasabb a szintje a szervezetben, annál gyakrabban érezheti magát éhesnek az érintett. Vagyis nagyon könnyen kialakulhat egy ördögi kör.
Hogy néz ki a PCOS-has?
A PCOS-has azért nézhet ki másképp, mint a más ok miatti túlsúly, mert PCOS-nél a has nagyobbnak tűnik a test többi részéhez képest. Ezt részben a zsírtöbblet, részben a puffadás indokolja, ugyanis gyakran mindkettő jelen van. A viszceláris zsírokat pedig sokkal nehezebb leadni, mint a bőr alatti zsírréteget, vagyis még fogyókúra mellett is ez a hasi zsírtöbblet marad meg legtovább.
– A PCOS-sel élő páciensek életében valóban nagy kihívást jelenthet a fogyás, valamint a további tünetek csökkentése, megszüntetése. Az első lépés azonban mindenképpen a diagnosztizálás, hiszen ebből lehet kiindulni. A pontos diagnózis felállításához endokrinológiai és nőgyógyászati vizsgálat is szükséges. A tünetek jellegétől függően vizsgálni lehet többek közt a szőrnövekedés, a hajhullás mértékét, a haskörfogatot, a vérnyomást, a lipidszintet és a szénhidrát anyagcserét. A betegség pontos okainak felderítése céljából a hormonértékek eltérő időszakokban történő mérésére is szükség van. A diagnózis birtokában kezdődhet a kezelés, amelynek első lépése a hormonszintek normalizálása. A terápiás mód megválasztását a panaszok és tünetek határozzák meg. Elképzelhető, hogy a beteg aktuális kezelését évekig tartó gondozás követi, amely során a terápia is módosulhat az állapot függvényében – hangsúlyozza dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista. – A gyógyszeres kezelés mellett PCOS esetében is döntő jelentőségű a helyes életmód, többek közt a testsúlycsökkentés miatt is. A megfelelő diéta és rendszeres mozgás segíti továbbá az optimális inzulinszint elérését, ami a tünetek javulását, a meddőség megszűnését, a metabolikus szindróma és a cukorbetegség kockázatának csökkenését eredményezheti.
Ha nincs tünet, nincs betegség?
2025. április 25.
A prosztatabetegségek korai felismerése életet menthet
Hasonló vizeletürítési panaszok is vezethetnek eltérő végső diagnózishoz, ezért fontos rendszeresen felkeresni az urológust. Akár tünetmentes is lehet a betegség, de ez veszélyes, mert semmi nem figyelmezteti a férfiakat a vizsgálatra.
Akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődhet a prosztata megnagyobbodása, de egyéb prosztatabetegségek is kialakulhatnak, sőt a prosztatarák a 3. leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több mint 1300 férfi hal meg a betegségben. Az egyszerű vérvételen alapuló PSA-szűrés azért fontos, mert a segítségével időben felfedezhető a betegség, amikor az még hatékonyan kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható.
A tünetek
A prosztata egy olyan szerv, amely egy életen keresztül folyamatosan növekedhet. A húgyhólyag alatt helyezkedik el. A hólyagból lefelé induló húgycső a prosztatán halad át, a vizelet ezen keresztül ürül ki. 20 éves korban a prosztata átlagosan 20 g, az életkor előrehaladtával pedig egyre növekszik. A folyamat eredménye a prosztata jóindulatú megnagyobbodása – 50 éves korra 40-50 g-os nagyságot érhet el – az ott lévő mirigysejtek, kötőszövet megszaporodása miatt. A megnövekedett prosztata a rajta áthaladó húgycsőre nyomást gyakorol, így a húgycső részlegesen vagy akár teljesen elzáródhat.
Az 50 év körüli férfiak közel felénél jelentkeznek a prosztatamegnagyobbodás okozta panaszok: akadozó vizelet, gyengébb vizeletsugár, hirtelen, akár éjszaka is több alkalommal jelentkező, gyakoribb vizelési inger. Ezt csak kisebb kellemetlenségnek ítélik meg a férfiak, ezért nem is tulajdonítanak neki jelentőséget. Pedig vannak gyógyszerek, növényi kivonatok, amelyek már ezt az állapotot is eredményesen tudják orvosolni. Az akut prosztatagyulladás lázzal, erős fájdalommal jár.
Ez általában „elvezeti” a férfiakat az urológushoz, ami fontos is, mert ez az állapot azonnali ellátást követel. Ez viszont átalakulhat krónikus gyulladássá, ami azért veszélyes, mert a tünetek már nem annyira hevesek, ezért a férfiak ezt bagatellizálják, nem mennek vele orvoshoz, pedig a kezelése fontos lenne. Ami egy hosszadalmas folyamat, de eredményes, és megelőzhető a prosztata állapotának további romlása.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...257