Információk, érdekességek
Sport, mozgás, aktív életmód – mást jelentenek, de mindegyik fontos az egészséghez!
2025. május 15.
A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása, az OKOSTÁNYÉR® is arra hívja fel a figyelmet a táplálkozási útmutatás mellett, hogy „válassz olyan mozgásformát, amit szeretsz és csináld egyhuzamban legalább 10 percig! Fokozatosan növeld az időtartamot, mert ez további egészségi előnyökkel jár.” A szakmai szövetség most azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kéne végeznie, hogy megőrizze az egészségét.
Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma, mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kilokalóriákban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a házkörüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint például a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás. A testmozgás a nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést. A sport pedig ennek az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül.
Azzal kapcsolatban, hogy pontosan mennyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód, és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.
A WHO a különböző életkori csoportoknak nemcsak a napi ajánlott mozgásmennyiségére, hanem azok intenzitására is ajánlást tesz:
- 5-17 év közötti fiataloknak naponta legalább 60 perc közepes vagy erős intenzitású fizikai aktivitás ajánlott, az ezt meghaladó testmozgás további előnyös hatásokat fejt ki az egészségükre. Főként aerobik jellegű mozgásokat végezzenek, heti három alkalommal erősítő gyakorlatok beiktatásával.
- 18-64 év közötti felnőtteknek heti minimum 150 perc közepes intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású aerob jellegű testmozgás, vagy ezek megfelelő kombinációja javasolt. Heti 300 perc közepes, vagy 150 perc magas intenzitású aerob testmozgás, vagy ezek megfelelő kombinációja további pozitív hatásokkal jár. Heti két alkalommal a fő izomcsoportokra koncentráló erősítő gyakorlatok beiktatása ajánlott. Alkalmanként legalább tíz perces legyen a testmozgás.
- 65 év feletti időseknél az aerob testmozgások és az erősítő gyakorlatok végzésének gyakoriságára és intenzitására vonatkozó javaslatok megegyeznek az előző korcsoportéval. A gyengébb koordinációs képességekkel rendelkezőknek hetente három alkalommal az egyensúlyérzék fejlesztésére irányuló gyakorlatok végzését ajánlják az elesések megelőzésre. érdekében.
- Amennyiben valaki az egészségi állapota miatt nem képes az előírt fizikai aktivitás teljesítésére, számára a képességeinek és az állapotának megfelelő lehető legaktívabb életmód javasolt.
Veszélyek a munkahelyen: valóban egészséges környezetben dolgozunk?
2025. május 04.
Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ahol folyamatosan hatnak ránk a munkahelyi környezet és légkör, valamint a szociális interakciók ingerei, melyek olykor észrevétlenül indíthatnak el bennünk negatív lelki és testi folyamatokat. Ha szerencsések vagyunk, életünk során egyszer sem esünk áldozatul munkahelyi bántalmazásnak, a jelenség azonban bárkit érinthet, épp ezért fontos megismerni az intő jeleit és a veszélyeit. Felismerve, hogy milyen sok időt töltünk a munkahelyünkön, és ezáltal mekkora hatással lehetnek ránk az ottani tapasztalások, április 7-hez, vagyis az Egészségügyi Világnaphoz – ismertebb nevén az Egészség Világnapjához – közeledve az AVON, a kapcsolaton belüli erőszak elleni küzdelem egyik elhivatott harcosaként fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi bántalmazással járó kockázati tényezőkre, ezért a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségével összegyűjtötték számunkra a legfontosabb információkat.
A közhiedelemben talán az a nézet él, hogy munkahelyi zaklatásról abban az esetben beszélhetünk, ha valakit szexuálisan bántalmaznak, pedig ha úgy érezzük, hogy a munkahelyünkön tartósan és célzottan rossz bánásmódban részesítenek minket, szintén ennek a jelenségnek eshettünk áldozatul. Fontos azonban kiemelni, hogy nem egy egyszeri konfliktust vagy nézeteltérést értünk alatta, hanem folyamatos és tartós bántalmazást, mely során a bántalmazó szándékosan cselekszik úgy, hogy a másik félből fizikai vagy verbális úton negatív érzéseket váltson ki. Az efféle bánásmód során célkeresztbe kerülhet a nemünk, a korunk, a bőrszínünk, de akár a nemzetiségünk, a szexuális irányultságunk, valamint a családi állapotunk is. Komolyan venni azért érdemes, mert a munkahelyi zaklatás negatívan hathat az érzelmi, a mentális és a fizikai egészségünkre, valamint negatívan befolyásolhatja a munkateljesítményünket és a magánéletünket is. Ilyen esetben sokszor pszichoszomatikus, vagyis testi tünetek jelenhetnek meg, a leggyakoribbak közülük az el-és átalvási problémák, az étvágytalanság, a motiválatlanság, az indulatkezelési nehézségek, valamint a szorongásos panaszok és az addikciók.
Az észrevétlenül zajló bántalmazás
A bántalmazás szélsőséges formái, mint a szexuális zaklatás vagy a fizikai bántalmazás könnyebben azonosíthatók rögtön, és ezáltal beavatkozásra is közvetlenül utánuk sor kerülhet. A csendes zaklatás, vagyis a mobbing azonban észrevétlenül zajlik, emiatt a segítségkérésig hosszú idő is eltelhet. Lerövidítheti azonban ezt az időt, ha ismerjük a mobbingra utaló jeleket, ezáltal hamarabb felismerhetjük magát a jelenséget is. Ilyen lehet például, ha a munkahelyen folyamatosan kritikával illetnek, kiközösítenek, levegőnek néznek, ha figyelmen kívül hagynak minket vagy a munkával kapcsolatos ötleteinket. Előfordulhat az is, hogy szándékosan akadályokat gördítenek a munkavégzésünk elé, hazudoznak nekünk, titkolóznak előttünk, hogy megnehezítsék a feladataink elvégzését. Jel lehet az is, ha kiabálnak vagy megalázó hangnemben beszélnek velünk, ha negatív jelzőkkel illetnek és pletykát terjesztenek rólunk, illetve, ha gúnyolódnak rajtunk vagy diszkriminálnak, például a nemünk, életkorunk, szexuális orientációnk vagy vallásunk miatt.
Általános reakciók
Az áldozatok első reakciója egy ilyen helyzetben általában a munkában történő megfelelni akarás, emiatt jellemzően igyekeznek még jobban teljesíteni. Amikor viszont látják, hogy a kritika, a hangnem, a viszonyulási mód nem a munka teljesítményétől függ, megalázva és méltatlan szerepben érezhetik magukat, ami többnyire a legbékésebb emberben is indulatot, dühöt generálhat. Ilyenkor lelki alkattól függően többféleképpen küzdhetünk meg a helyzettel. Az az ember, aki reálisabb énképpel, saját magába vetett hittel rendelkezik és erről esetleg még az őt körülvevő, támogató szociális háló is megerősíti, rövid időn belül távozik a munkahelyről. Számos esetben azonban az önmagukban kevésbé bízó emberek évekig benne maradhatnak egy ilyen munkahelyi légkörben, mivel többnyire úgy érzik, hogy függésben vannak, nincs választási lehetőségük. A megküzdés ilyen esetben a megélt érzelmek elfojtásával, a helyzet elfogadásával, a csendben maradással jár együtt, ami számos negatív következménnyel járhat.
5 módszer ahhoz, hogy az aktív életmód hosszú távon fenntartható legyen
2025. április 19.
Sokszor előfordul, hogy egy lendületesen induló életmódváltás rövid időn belül kifullad. Az első hetekben még motiváltak vagyunk, rendszeresen edzünk, odafigyelünk az étkezésre, aztán jönnek a kifogások: nincs elég időnk, fáradtak vagyunk, vagy egyszerűen csak elmarad a kezdeti lelkesedés. Az aktív életmód azonban nem kell, hogy kampányszerű legyen - a mozgást úgy is beépíthetjük a mindennapjainkba, hogy az aktív életmód hosszú távon is fenntartható maradjon. Lássuk, hogyan!
1. Tűzzünk ki reális és személyre szabott célokat
Az egyik leggyakoribb hiba, amit az életmódváltás során elkövethetünk az, hogy túlságosan nagy elvárásokkal vágunk bele. Heti öt edzés, drasztikus étrendváltás, napi 20 ezer lépés – ezek kétségtelenül jól hangzó célok, de ha mindent egyszerre akarunk megvalósítani, az könnyen kudarchoz vezethet.
Ahelyett tehát, hogy irreális elvárásokat állítanánk fel magunkkal szemben, kezdjük kicsiben: ha eddig egyáltalán nem sportoltunk, már heti két edzés is hatalmas előrelépés, majd ahogy ez a megszokott rutin részévé válik, fokozatosan emelhetjük a tétet. A célunk tehát legyen motiváló, de megvalósítható – így nemcsak a lelkesedés marad meg, hanem még sikerélményekre is számíthatunk.
2. Nyújtsunk szervezetünknek extra támogatást
Az aktív életmód elengedhetetlen része a mozgás, ehhez azonban energiára is szükségünk van – ezt egy kiegyensúlyozott diéta segítségével adhatjuk meg a szervezetünknek. Ha időnként elcsábulunk, egy pizza vagy egy hamburger még nem a világ vége, de törekedjünk egy változatos, zöldségekben, gyümölcsökben, fehérjében és jó minőségű szénhidrátokban gazdag étrend kialakítására – a cél nem a koplalás, hanem a test tudatos táplálása.
Hogyan gyógyítanak a mantrák?
2025. április 13.
Napjainkban egyre többen gyakorolnak valamilyen meditációs technikát. Nem véletlenül, hiszen még kezdő szinten is könnyen megérezhetők jótékony hatásai testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt. A jóga tudományába ez szervesen beépült, s vele együtt az emberi kultúra közös kincse lett. Létezik azonban egy kevéssé ismert ősi meditációs módszer, mely ugyanakkor nagyon hatékony: a mantrák használata.
A jóga ma már a nyugati világban is elismert szellemi út. Ennek kevésbé ismert és gyakorolt változata a mantra jóga, vagyis a jógának az az ága, amely a ’hang’ közvetítésével igyekszik az anyagban és a tudatban változásokat létrehozni (a hang, nem a modern tudományos, hanem különleges értelemben értendő).
Azon világkép szerint, amelyre a mantra jóga alapozódik, a végső valóság elsődleges megnyilvánulása, egy sajátságos, finom és átható rezgés közvetítésével történik, amit szankszrit nyelven szabdának neveznek (ami hangot, vagy szót jelent).
Einstein és a molekulák
A nyugati tudomány szerint a fizikai anyag atomokból és molekulákból áll, amelyek viszont kisebb részecskék (pl.: elektronok) eredményeként jönnek létre. A fizikai anyag végső szerkezetére és megjelenésére vonatkozóan, a tudománynak a ma napig nem sikerült tiszta képet kapni. Azonban határozottan és meggyőzően mutatott rá arra, hogy az anyag és az energia egymásba átalakíthatók. Einstein jól ismert és elfogadott relativitás elmélete tárta elénk, hogy a tömeg és az energia nem két különböző entitás, hanem egy és ugyanaz.
Létsíkok és energiák
Tehát nincs abban a tanításban semmiféle „természetfeletti”, hogy a többféle megnyilvánulási síkon, és szinten létező világegyetem - mely megszámlálhatatlan jelenségből áll -, különböző minőségű rezgések összetett és végtelen kiterjedésű együttese. Az energia rezgései nemcsak a megnyilvánult világ anyagát képezik, hanem kölcsönhatásaikkal hozzák létre a különböző létsíkok összes jelenségeit.
A mantra hangja
A mantra olyan hangrezgés (misztikus jelentéssel bíró hangzók, szavak vagy imák), amely a meditációban felhasználva lecsillapítja az elme hullámzását, nyughatatlan természetét. Megfelelő Mantra esetén az ember teljes energetikai rendszerét képes megtisztítani az anyagi, mentális vagy érzelmi szennyeződésektől. Sőt, használatával adott esetben az anyag (pl. a fizikai test) struktúrája is megváltoztatható (a gyógyulás például egy ilyen változás).
Csakra-táplálkozás: tápanyag a testnek és energiarendszerednek!
2025. április 12.
Előzzük meg a betegségeket, hogy ne kelljen rengeteg pénzt költeni kémiai alapanyagú gyógyszerekre. Menjünk a nyavalyák elé, ne hagyjuk, hogy szenvedést okozzanak testünknek! Hogyan?
Tápláljuk magunkat természetes, friss, növényi alapanyagokból készült élelmiszerekkel. Legjobbak a friss, natúr ételek, melyek biztosítják szervezetünk számára a megfelelő energiát, rostokat, mikro- és makroelemeket, fehérjét, zsírt és szénhidrátot. Segítségül hoztam egy táblázatot, hogy legyen jártasságod az élelmiszerek jótékonyságáról. Mit miért kell vagy nem kell? fogyasztanod. Használd egészséggel!
A csakrákról általában
Testünkben hét fő energiaközpont található, melyek energiaszintje aránylag egyszerű módon mérhető is. A gerinchez és az idegrendszerhez különböző mirigyeken és idegdúcokon keresztül kapcsolódnak. A teljes csakra-rendszer rendkívül összetett. 3 legfőbb, 4 fő, és több, mint 300 kisebb csakra van az emberi testben. Amikor azok normálisan működnek, akkor nyitottak, az óramutató járásával megegyező irányba forognak. A csakra-rendszernek és a rendszer hálózatának részletes térképét évezredeken keresztül használták a keleti gyógyításban és miszticizmusban (pl. akupunktúra). A csakra-rendszert kivétel nélkül minden pszichikai tevékenység során felhasználjuk. Érzékszerveinkkel nem érzékelhető energiaközpontok. Állandóan működnek, akár tudatában vagyunk akár nem.
Csakra-táplálkozás
| NÉV | SZÍN | GYÜMÖLCS | GABONA |
| koronacs. | lila | szeder | kukorica |
| homlokcs. | indigókék | kökény | rozs |
| torokcs. | világoskék | szilva | árpa |
| szívcs. | zöld | avokado, karalábé sóska, petrezselyemszár |
búza |
| köldökcs. | napsárga | körte, ananász, citrom, grapefruit |
zab |
| nemics./szakrális | narancssárga | sárga,őszibarack | köles |
| gyökércsakra | vörös | ribizli, cseresznye | rizs |
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...163