Információk, érdekességek

Egészséges életmóddal a krónikus betegségek ellen

2023. augusztus 30.

A nők akár tíz, a férfiak hét olyan évvel élhetnek tovább, amikor nem szenvednek szívbetegségtől, 2-es típusú cukorbajtól és más krónikus betegségekből egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás szerint.

A British Medical Journal friss számában közölt amerikai vizsgálat több mint 20 éven át tartott, mintegy 110 ezer embert követtek nyomon – számolt be róla a BBC hírportálja.

Az alanyokat ötvenéves korukban arra kérték, hogy öt egészséges szokás közül legalább négyet kövessenek: sose gyújtsanak rá, táplálkozzanak kiegyensúlyozottan, naponta fél órát mozogjanak, testtömegindexük (BMI) legyen 18,5 és 24,9 között, valamint a nők ne igyanak napi egy kis pár bornál, a férfiak egy korsó sörnél több alkoholt.

Azok a nők, akik betartották a szabályokat, átlagosan még 34 évig éltek rák, szív- és érrendszeri betegségek és 2-es típusú diabétesz nélkül, több mint tíz évvel hosszabban, mint akik nem tették magukévá az egészséges szokásokat.

Az alapelveket követő férfiak még 31 évvel éltek tovább krónikus betegségek nélkül, ami több mint hét plusz évet jelent.

A különbség azzal függhet össze, hogy a nők általában tovább élnek, mint a férfiak.

Azok a férfiak számíthattak a legkevesebb, betegségek nélküli évre, akik naponta 15 szál cigarettánál többet szívtak, valamint azok a nők és férfiak, akiknek BMI-je 30 fölött volt, vagyis elhízottnak számítottak.

Az egészséges szokások nemcsak a rák, a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát csökkentették, hanem növelték a túlélés esélyeit, ha valakinél mégis diagnosztizálták valamelyik kórt – állapították meg a bostoni Harvardi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói.

A rák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség, vagyis a leggyakoribb, életkorral járó kórok erősen függnek az életmódtól is.

Az elhízás vagy a túlsúly a rák 13 fajtájának – köztük a mell-, a bél-, a vese-, a máj és a nyelőcsőrák – kockázatát növeli a tudósok szerint.

Óda a semmittevéshez, avagy a passzív pihenés jelentősége

2023. augusztus 25.

Gondolkodjon el azon, hogy ön milyen szinonimákat ismer arra a szóra, hogy „pihenés”! Talán „semmittevés”? Esetleg „lustálkodás”? Pszichológusként gyakran ezeket hallom a kliensektől, amikor arról beszélnének, hogy legszívesebben hogyan töltenék a hétvégéjüket: kanapén bekuckózva, olvasva, filmet nézve. Ezek fontos feltöltő tevékenységek, amiket én inkább szeretek „passzív pihenésnek” nevezni. Ezek azok a tevékenységek, melyek során nem aktívan kapcsolódunk ki, pl. sétálással, sportolással, múzeumlátogatással stb., hanem amikor terv nélkül, „csak úgy” beszélgetünk a párunkkal a fotelben elheverve, vagy csak úgy „nézünk ki a fejünkből”, zenét hallgatva, amikor „elmélázunk” az erkélyen ülve.

Ez sokak számára elképzelhetetlen – hiszen mindig lehetne feladatot találni a ház körül, a gyerekekkel, az unokákkal stb.

Sokak a pihenést elvesztegetett időnek találják, hiszen arra gondolnak, hogy sok hasznosabb dolgot el lehetett volna végezni ez idő alatt.

Valóban: kedvenc szappanoperánk egy epizódja alatt pont el lehetett volna mosogatni, olvasás helyett akár a számlákat is be lehetett volna fizetni, és csevegés helyett akár a vacsorát is meg lehetett volna főzni. Ez a mentalitás megakadályozza a teljes körű feltöltődést, energiánk megfelelő menedzselését.

A társadalom is az utóbbi hozzáállást támogatja. Már maga a tény, hogy a szókincsünkben sincsenek megfelelő kifejezések a passzív pihenésre, árulkodó. Sőt, gyakran a tevékenység hiányával írjuk le a pihenést, hogy olyankor „semmit sem teszünk”. Pedig a pihenésnek a passzív formája (is) egy fontos és hasznos tevékenység az emberek életében, mert ilyenkor hatékonyan teszünk a feltöltődésünkért, lelki egyensúlyunkért.

Ahol egészség van, minden van!

2023. augusztus 22.

Ha az egészségünk kerül fókuszba, nagyon sokan a halogatás nagymesterei vagyunk. A kifogások és a magyarázatok sora soha nem ér véget, ha arról van szó, hogy kicsit jobban oda kellene figyelnünk magunkra, amire meg is mutatkoztak szervezetünk részéről az első intő jelek. Pedig a legjobban ilyenkor kellene résen lenni, cselekedni, mert ha már kialakulásuk kezdetén kezeljük a kisebb vagy éppen nagyobb problémákat, azzal nagyon sokat tehetünk életminőségünk fenntartásáért, javításáért. Nem utolsósorban pedig jó eséllyel elkerülhetjük a komolyabb betegségeket.  

Ne csak akkor forduljunk szakemberhez, amikor már elviselhetetlenné, élhetetlenné válik egy-egy tünet. Fontos, hogy olyan kapcsolatot alakítsunk ki saját magunkkal, amelynek alapja a folyamatos törődés. Mert ki ismerhetne jobban bennünket, mint mi magunk, ki figyelhetne jobban ránk, mint saját magunk? Ez óriási felelősség, de egyben lehetőség is, hogy ne csak elszenvedői, hanem aktív alakítói legyünk az életünknek.

„Nem állítom, hogy a mai környezetben gyerekjáték lenne az egészségmegőrzés. A mögöttünk lévő pandémia, az igencsak súlyos terheket ránk rovó gazdasági helyzet, és még sok más egyéb, elképesztő mértékű stresszt tud generálni nap mint nap, ami, mint tudjuk, hosszú távon kifejezetten sok kárt okoz egészségi állapotunkban. A folyamatos rohanásban, megfelelési kényszerben könnyen ott találjuk magunkat, hogy mindenre kell, hogy jusson idő, kivéve önmagunkra. Márpedig a jóllétünk mindennek az alapja. Ha egészségesek vagyunk, jó a közérzetünk, tele vagyunk energiával, az kihat a környezetünkre és a tevékenységeinkre is”, hívta fel a figyelmet dr. Fábián Mária neurológus, egészségszakértő.

Tudjuk, mégsem tesszük!
A csapból is az folyik, mi az egészség megőrzésének négy legfontosabb alappilére, mégsem törekszünk rá eléggé, hogy beépítsük őket az életünkbe. Akármennyire is sietősek a napjaink, soha nem az étkezésre szánt időn kell spórolni. A testünk elsődleges tápanyagforrásai ugyanis azok az ételek, amiket elfogyasztunk. Sokat árthatunk vele, ha rendszertelenül, hol semmit, hol pedig óriási mennyiséget eszünk, vagy éppen napról napra gyorséttermekben intézzük el futtában az étkezéseket. De éppen ennyire lényeges az is, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot juttassunk a szervezetünkbe, ami nem koffein, nem cukros vagy éppen cukormentes üdítő, hanem színtiszta víz.

„Rászoktunk arra, hogy nagyon kényelmes életet élünk. Lehetőség szerint mindenhova autóval vagy tömegközlekedéssel megyünk, lépcsők helyett pedig főként a liftet használjuk. Ha nem szánunk külön időt a mozgásra, könnyen és rövid időn belül arra eszmélhetünk, hogy testsúlyunk gyarapodott, energiaszintünk gyakran még a legfontosabb napi teendők elvégzéséhez sem elegendő”, fejtette ki a szakember.

Negyedik pillérként a vitaminok és az étrend-kiegészítők alkalmazását említette. Meglátása szerint pótlásukra azért van különösen nagy szükség, mert napjainkban sokkal kevesebb fordul elő belőlük természetes formában a zöldségekben és a gyümölcsökben, mint 50 vagy akár 100 évvel ezelőtt.

Hamar kimerül sportolás közben? A sportdietetikus tanácsai segíthetnek

2023. augusztus 06.

Ha valaki aktívan sportol, akkor nagyon fontos odafigyelnie a megfelelő étrendre. Varga Dórát, a Sportorvosi Központ sportdietetikusát kérdeztük arról, hogy melyek a jó teljesítmény fenntartásának alapszabályai, hogyan tudjuk spotolásunkat megfelelő táplálkozással támogatni.

1.    Töltsük fel a szénhidrátraktárakat!

Ha több órás igénybevételt jelentő állóképességi sportot végzünk, a szénhidrát raktárak, a kiürült glikogén készletek visszatöltésére fokozott figyelmet kell fordítani, a megfelelő teljesítmény elérése érdekében. Szénhidrátot ugyan raktározunk az izmokban, illetve a májban, de ha egy órát meghaladó intenzív sporttevékenység során fontos, hogy pótoljuk a szénhidrátot, óránként 30-60 gramm mennyiségben.

Mivel ebben a helyzetben, a gyors visszatöltés a cél, így – az az egészséges táplálkozás irányelveitől eltérően – gyorsan felszívódó szénhidrátokat fogyasszunk, mint például a banán, a cukros ételek, a fehér lisztből készült pékáruk, izotóniás sportitalok, sport gélek. Az összetett szénhidrátok, mint a barna rizs, zabpehely, teljes kiőrlésű lisztből készülő termékek fogyasztása ebben az esetben nem javasolt.

2.    A fehérjefogyasztás elengedhetetlen

Mivel az edzés/verseny alatt fehérje lebontó folyamatok zajlanak, ennek a tápanyagnak a pótlása szükségszerű, hiszen az izmoknak szükségük van fehérjére a regenerálódáshoz és az izomnövekedéshez. Edzés/verseny során főleg az elágazó láncú aminosavak felhasználása fokozódik, ami különösen akkor jelentős, ha kevés szénhidrát áll rendelkezésre. 

Edzés után tehát javasolt a szénhidrát mellett, a fehérje pótlása is, ebben az esetben, kb. 25 gramm fehérje bevitel tekinthető ideálisnak. Erre a célra ideális lehet az alacsony zsírtartalmú tej és tejtermékek, illetve az egyéb állati eredetű fehérjék fogyasztása, melyekben megtalálható az összes esszenciális aminosav, amelyet a szervezetünk nem tud előállítani. Szükség szerint fehérjében gazdag étrend-kiegészítők is szóba jöhetnek, turmix, illetve fehérje szelet formájában.

Tanulj meg elég vizet inni

2023. augusztus 02.

Amikor szervezetünk nem jut elegendő folyadékhoz, sem az agyunk, sem pedig a testünk nem képes az optimális működésre. Mikor és mennyi folyadékot ajánlott fogyasztani annak érdekében, hogy a lehető legjobban érezzük magunkat a bőrünkben? És legfőképpen, hogyan vegyük rá magunkat az elegendő mennyiségű folyadékfogyasztásra?  

>Már akár 2%-os dehidratáltság is jelentős negatív hatással van az állóképességünkre, beleértve a kitartást és az erőkifejtés mértékét, valamint a szellemi teljesítményünkre, így a memóriánkra, a koncentrálóképességünkre és a kreativitásunkra egyaránt. A folyadékhiány azonnal meglátszik a bőr állapotán is, érzetre is szárazabb lesz, a szemek beesettebbnek látszanak, az ajkak veszítenek feszességükből. Ésszerű hát erre az egyszerű biológiai szükségletre odafigyelni, és kizárni annak a lehetőségét, hogy a vízhiány miatt érezzük magunkat kényelmetlenül a mindennapokban.

Mikor és mennyit javasolt inni?

A szervezet folyadékháztartását érdemes a nap első felében feltölteni, ekkor működik a vese a legintenzívebben. A legjobb, ha az ébredés utáni első 10 órában óránként átlagosan egy pohárnak megfelelő (2,4 dl) folyadékot veszünk magunkhoz. Ez a szám az a minimális mennyiség, amelyre egy nyugalomban lévő, azaz nem sportoló és nem extrém meleg környezetben tartózkodó felnőtt szervezetnek testsúlytól függetlenül minimálisan szüksége van. Ezt a mennyiséget fogyaszthatjuk nagyobb adagokban vagy folyamatosan kortyolgathatjuk is. Természetesen a fennmaradó 14 órában se feledkezzünk meg a folyadékfogyasztásról, de akkor már elegendő annyit fogyasztani, amennyit éppen kívánunk.