Információk, érdekességek

7+1 tény az ásványi anyagokról - a sikeres diéta titka

2017. július 26.

A kiegyensúlyozott táplálkozásban a 15-30-55 energiaszázaléknyi fehérje-zsír-szénhidrát arány alapvető fontosságú, de ez önmagában nem elég. A szervezet zavartalan működéséhez megfelelő mennyiségű mikrotápanyagokra is szükség van.  

 

1. A tápanyagok

Táplálkozásunk során a szervezetünkbe jutó tápanyagokat makro- és mikrotápanyagokra oszthatjuk. A makrotápanyagokat a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok alkotják, míg a mikrotápanyagok legjelentősebb képviselői az ásványi anyagok (mineráliák) és a vitaminok. Ez utóbbiakból néhány g, mg, illetve egyes esetekben csak pár µg (mikrogramm) szükséges, de ebben a mennyiségben nélkülözhetetlenek, mivel ezek az anyagok biológiailag fontosak a szervezet működéséhez. 

2. Az ásványi anyagok

Egy egészséges felnőtt ember testtömegének mintegy 4 százaléka ásványi anyagokból áll, ezek legnagyobb része a csontokban található. A megfelelő mennyiség betartása azért nagyon fontos, mert nem csak a hiány, de a túlzott bevitel is káros az egészségre. A modern táplálkozástudományi kutatások eredményei is igazolják a régi mondást, mely szerint „Minden méreg és semmi se méreg, a dózis határozza meg azt, hogy mi a méreg”(Paracelsus).  

Egy-egy ásványi anyag több funkciót is ellát a szervezet zavartalan működése érdekében. Az egészség megőrzéséhez szükséges ásványi anyagok mennyiségét az életkor, a nem, az egészségi állapot, és egyes esetekben a fizikai aktivitás mértéke határozza meg. 

A napi ásványi anyag szükséglet meghatározás 7-10 nap átlagában értendő, mivel vannak olyan élelmiszerek (pl. máj, száraz hüvelyesek, halak, tojás), amelyeket nem fogyasztunk minden nap, így azok az ásványi anyagok, amelyeknek ezek az élelmiszerek a fő forrásai, csak 10 napos átlagban biztosíthatóak maradéktalanul.


Így tárold az ételeket és az alapanyagokat

2017. június 23.

Itt a nyár, jönnek a meleg napok, úgyhogy ilyenkor még jobban oda kell figyelnünk, hogyan tároljuk a kicsik ételeit! Íme, néhány alapszabály Dr. Kerekes Judit gyermekorvostól!

Az elkészült ételek kezelésére és tárolására különösen nagy gondot kell fordítani.

  • Mindig tiszta kézzel és tiszta konyhai eszközökkel dolgozzunk.
  • A hűtőszekrényből kivett ételt azonnal készítsük el, az ételmaradékot pedig tegyük vissza. A feldolgozás alatti pihentetések idején a hűtőszekrénybe tett tálat gondosan takarjuk le.
  • A boltban vásárolt csomagolt alapanyagokat és a dobozos bébiételeket még a kibontás előtt mossuk le. A bébiételt ne az üvegből kínáljuk, hanem a baba etetőedényébe adagoljuk a megfelelő mennyiséget. Inkább többször rakjunk a tányérjára, mert amibe beleevett, az már az ételromlás beszélye miatt nem tehető el későbbre. A tisztán maradt babaétel lezárva a hűtőben három napig tárolható.
  • Ha nagyobb mennyiségű ételt készítünk, akkor az étel tárolására legbiztonságosabb megoldás a fagyasztás. A mélyhűtő szekrény hőfoka eléri a mínusz 18 °C-ot. Ebben gyorsfagyasztással hosszabb ideig is tárolhatjuk a húst, készételt, vagy házilag is biztosíthatunk télire friss zöldséget, gyümölcsöt.  

Az 5 legfionomabb túrókrém recept a nyárra!

2017. június 17.

Kipróbált receptek, rangsorolva. Olcsó, finom, gyorsan elkészül, sőt 2 óra alatt fagyivá lényegül a mélyhűtőbe téve! Kóstold meg bármelyiket!  

 

Elkészítése kb. 5-10 percet vesz igénybe. Látványos, ízes, kellemes. Hűtve és fagyasztva is nagyszerű édesség. Viszonylag kevés kalóriát tartalmaz, nem szükséges túlcukroznod, magokkal, gyümölcsökkel pedig, rendkívül tápláló. Erőt ad a gyerkőcöknek futkározáshoz, strandoláshoz, s kikeverni még egy nyaraláson sem fáradtság! Arról nem is beszélve, hogy jóval olcsóbb, mint a boltban kapható kész verziók.  

Kedvenc nyári menünk a túrókrém. Gyorsan elkészíthető, nem veszi el az időt a napfényes sétáktól, a parton való olvasástól, fagyasztóba téve 2 óra alatt fagyi is lehet belőle! Nagyon könnyű édesség, nem nehezít el, ami fontos a melegben! Számtalan módon variálató, de fontos persze az arányokra figyelni, hoyg ne egy émelyítő kutyvalékot kapjunk, hanem megtaláljuk az ízharmóniát.

Csupa kipróbált receptet osztunk meg veletek. A kedvenceink - rangsorolva!


A jojó-effektus veszélyes lehet a szívbetegekre

2017. június 09.

A folyamatos fogyással és hízással járó jojó-effektus, amely a helytelen fogyókúra velejárója lehet, jobban megviseli a szervezetet, mint gondoltuk. Egy új kutatás szerint a szívbetegek különösen nagy veszélynek teszik ki magukat, ha beleesnek a jojó csapdájába. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakértője a szív-érrendszert veszélyeztető hatásokról beszélt. 

Veszélyben a szívkoszorúér-betegek

Egy, a New England Journal of Medicine c. szaklapban publikált friss tanulmány szerint a szívkoszorúér-betegségben szenvedőknél különösen súlyos egészségkárosodást okozhat a jojó-effektus. Az amerikai tudósok úgy találták, hogy az olyan betegeknek, akik átlagosan 4,7 évig kitették magukat a nagy súlyváltozásoknak, jóval nagyobb esélyük volt a szívinfarktusra, a stroke-ra, és akár a végzetes kimenetelre, mint azoknak, akiknek a súlya csak csekélyebb mértékben változott.

  • Mi az a jojó-effektus?

A káros, rohamszerű fogyókúrák és „csodadiéták” velejárójaként ismert jojó-effektus káros hatásairól már eddig is sokat lehetett hallani. A viszonylag gyors és nagy tömegű fogyás, majd az utána jelentkező visszahízás nem csak a bőrt viseli meg, hanem a szív-és érrendszert is.

  • Mi a szívkoszorúér-betegség?

A szívkoszorúér-betegség a leggyakoribb szívbetegség az Egyesült Államokban, évente mintegy 370 ezer ember haláláért tehető felelőssé. Ezt a betegséget az atherosclerosis jellemzi, vagyis az a folyamat, amely során a szívet vérrel tápláló koszorúérben plakkok rakódnak le. Ezek a plakkok felhalmozódva aztán akadályozhatják a szív vérellátását, amely végső soron akár szívinfarktushoz is vezethet.


Medvehagyma

2017. június 03.

Az egyre kedveltebb medvehagyma minden hajtatott primőrt megelőz. A tavasz első hírnöke, egy vadon termő értékes ételalapanyag, fűszer és gyógynövény. A hagymafélék családjába tartózik, rokona a metélőhagymának, a vöröshagymának, a fokhagymának.
Az erdők és ligetek árnyas, nyirkos élőhelyein nagy telepeket alkotó, biotermény. Vadfokhagymának is nevezik, ami jelzi azt, hogy ízében, illatában, és hatásait tekintve is leginkább a fokhagymára hasonlít. Magról és hagymáról is szaporítható viszonylag igénytelen, évelő szépséges virágú gyógynövény, mely árnyas kiskertekben is termelhető. Megfelelő szaporítóanyag és tanács beszerezhető a kertészetekből.

Márciusban már kibújnak levelei a hó alól. Népi megfigyelés szerint a téli álmából ébredő medve ezt fogyasztva tisztítja szervezetét (érezhető a „böjti szelek” által), és ebből szerzi óriási fizikai erejét. Innen eredhet a medvehagyma elnevezés és az a hiedelem, hogy az ember is erősebb (egészségesebb) lesz, ha medvehagymával kezdi a tavaszi tisztítókúrát. Zsenge, friss leveleit márciustól májusig, még virágzás előtt kell gyűjteni, a hagymáját pedig, nyár végén vagy kora ősszel. Májusban levelei már kevésbé aromásak, és hosszú szárat növeszt, melyen ernyős virágzatban apró, fehér csillagszerű virágok gyönyörködtetik a kirándulókat. Ekkor a nagyon hasonló lándzsa alakú levelei és fehér virágai miatt könnyen összetéveszthető a mérgező hatású májusi gyöngyvirággal és más ártalmas erdei növénnyel (őszi kikerics, kontyvirág). Megkülönböztető jel, hogy a medvehagyma erőteljes fokhagyma illatát már messziről érezhetjük. Közelről pedig, a gyöngyvirág illata is összetéveszthetetlen. A medvehagyma levelei ujjaink között szétdörzsölve fokhagyma szagúak. Aki biztosra akar menni az, helyesebben teszi, ha biopiacról vagy bioboltokból szerzi be ezt az értékes zöld növényt. Ha mégis erdei séták alatt gyűjtenék, akkor az állomány védelme érdekében csak a levelekből szedegessenek, a hagymát ne tépjék ki.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...153154155...304