Információk, érdekességek

Mit NE együnk cukor helyett, ha cukorbetegséggel küzdünk?

2015. február 16.

Manapság már számos alapanyagot választhatunk cukor helyett a boltok polcairól, ám ha valakinek inzulinrezisztenciája vagy cukorbetegsége van, akkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy mely termékeket nem érdemes választania a cukor pótlására. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusának összefoglalója. 

Méz

A mézet rengetegen használják cukor helyett, hiszen egy természetes édesítőszerről van szó, ami ráadásul ízletes is, és nem kell számolni kellemetlen mellékízzel sem.  Éppen ezért a fogyókúrázók gyakran nyúlnak hozzá, ám mi van akkor, ha valakinek egészségügyi okokból kell kerülnie a cukrot, mert pl. cukorbeteg, vagy inzulinrezisztens? Sajnos el kell, hogy keserítsük őket, hiszen elsőre bármennyire is jó ötletnek tűnhet a méz, sajnos kerülendő, mivel kb. 70 %-ban egyszerű szénhidrátokat tartalmaz, így a gyorsan felszívódó anyagok táborát gazdagítja. Ennek következtében gyorsan megemeli a vércukorszintet, és ami a fogyókúrázóknak is rossz hír, sajnos az energiatartalma sem elhanyagolható.

Méhnyakrák – vészesen szedi az áldozatait!

2015. január 28.

A magyarországi statisztika az egyik legrosszabb Európában a méhnyakrákos megbetegedések és az áldozatok számát tekintve. Nem csak az EU-s átlaghoz képest magas – több mint másfélszeres – a megbetegedési arány, de az uniós szomszédaink közül is csak Romániában rosszabb a helyzet, pedig lassan egy évtizede elérhető a védőoltás. 

A méhnyakrákos megbetegedések terén az európai rangsor végén kullogunk

A magyarországi statisztika az egyik legrosszabb Európában a méhnyakrákos megbetegedések és az áldozatok számát tekintve. Nem csak az EU-s átlaghoz képest magas – több mint másfélszeres – a megbetegedési arány, de az uniós szomszédaink közül is csak Romániában rosszabb a helyzet, pedig lassan egy évtizede elérhető a védőoltás. Jelentős eredmény, hogy a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillómavírus (HPV) elleni védőoltás 2014 őszétől ingyenes a 7. osztályos lányok számára. A HPV azonban nem csak a nőket fenyegeti: a méhnyakrák mellett fej-nyaki, szeméremtesti, pénisz, hüvely- ésvégbélnyílás körüli rákokat is okoz. A vírus összességében a rosszindulatú daganatok 5 százalékáért tehető felelőssé. Az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hétre szervezett programsorozat egyik legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet: a méhnyakrák és számos további rákfajta kialakulása is megelőzhető egy védőoltás sorozattal.

Piros erek az arcon - a magas vérnyomással is összefügghet!

2015. január 21.

Az arcon szimmetrikusan megjelenő hajszálértágulatok, a rozácea a legtöbb ember számára csupán esztétikai problémát jelentenek, ám a legújabb kutatások szerint akár a magas vérnyomással is összefügghet. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája megválaszolta, vajon mi lehet ennek hátterében. 

Mi az a rozácea?

A rozácea lényegében az arc ereinek egyfajta betegsége, így nem összetévesztendő az egészséges bőrpírrel. Ekkor a hajszálerek az orron, az orcákon, a homlok középső részén kitágulnak, és akár gyulladásos állapotba is kerülhetnek. Súlyos esetekben gennyes csomók is megjelenhetnek, valamint az arcbőr megvastagodik, és az orr karfiolszerű állapotba kerül a kötőszövet túlburjánzása miatt.

A drogériák és szépségszalonok számtalan terméket és kezelési lehetőségek kínálnak a betegség csökkentésére, illetve megszűntetésére, ám ezek gyakran nem vezetnek tartós eredményre. Ilyenkor nem árt magasvérnyomásra gyanakodni, hiszen a tartósan magas értékek könnyen okozhatják az arcon lévő erek állapotának romlását.

Hepatitis C: előítéletek és a valóság

2015. január 19.

A fertőző betegségek esetében a betegeknek nemcsak a fizikai tünetekkel, hanem számos társadalmi megpróbáltatással is szembe kell nézniük. Ilyen például az előítéletesség, mely gyakran a fertőző betegség rendszeres velejárója. A Hepatitis C fertőzés hallatán a közmegítélés főként a szélsőséges esetekre gondol, azonban a magyarországi fertőzöttek nagy része valamilyen egészségügyi beavatkozás során fertőződött meg 1992 előtt. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a betegség több mint 170 millió embert érint világszerte, és évente majdnem 4 millió új fertőzés történik. Magyarországon a fertőzöttek − és egyben vírushordozók − száma akár 70 ezer is lehet, amely a teljes népesség 0,7%-át jelenti.

Megfázás, torokgyulladás, influenza?

2015. január 17.

A nagy hideg ugyan nem kedvez a járványok terjedésének, viszont a szervezet lehűlése elősegítheti a fertőző baktériumok, vírusok bejutását szervezetünkbe. 

A hideg szempontjából különösen nagy kockázatnak vannak kitéve az idősek mellett a csecsemők és a kisgyermekek.

Az őszi és téli évszakok egyik állandó és rendkívül kellemetlen vendége a megfázás, amelynek zavaró tüneteit, a torokfájást, az orrfolyást és a köhögést mindenki megtapasztalta már.

Elkerülni a megfázást – ez a legfontosabb!

A megfázás a világ talán leggyakoribb és legrégebbi betegsége, amit egy gyors lefolyású vírusfertőzés okoz. Sokszor hallottuk már, hogy vigyázzunk a hidegben, azonban a náthát nem a hűvös időjárás idézi elő. Az ősz beköszöntével sokkal többet tartózkodunk zárt helyeken, ahol, ha köhögünk vagy tüsszentünk, több tízezer vírust hordozó kis cseppecskét juttatunk a levegőbe ezzel megfertőzve másokat is. A megelőzés érdekében a leghatásosabb amit tehetünk, hogy napi minimum 8 órát alszunk, rendszeresen mozgunk, odafigyelünk az egészséges táplálkozásra és sűrűn mosunk kezet.