Információk, érdekességek
A rostszegény étrend magas vérnyomást okozhat
2023. július 13.
Magas vérnyomást okozhat a rostszegény étrend – állapította meg egy nemzetközi kutatás, amelyet az ausztráliai Monash Egyetem tudósai vezettek.
A kezeletlen magas vérnyomás stroke-ot, szívinfarktust, az artériák és a szívizmok megmerevedését okozhatja, a szív- és érrendszeri betegségek fő előidézője.
A Circulation című folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek egereken vizsgálták a magas és az alacsony rezisztens keményítőt tartalmazó étrendek közötti különbséget. Az étkezésben a legtöbb szénhidrát keményítő, amely a gabonamagvakban, a burgonyában és egyéb élelmiszerekben található. Nem minden keményítő szívódik fel, amit megeszünk, azaz rezisztens az emésztéssel szemben.
A kutatók megállapították, hogy az alacsony rosttartalmú étrendet fogyasztók hajlamosabbak a magas vérnyomásra. A kutatók székletátültetést is végeztek mikrobák nélküli egereken, és azt találták, hogy csak azoknál alakult ki magas vérnyomás, amelyek alacsony rosttartalmú mikrobák befogadói voltak.
„Ez a tanulmány azért jelentős, mert először azonosította, hogy az étrendben lévő rost közvetlenül szabályozza a szív és az érrendszer egészségét” – hangoztatta David Kaye professzor, az ausztráliai Alfred Kórház igazgatója, a tanulmány társszerzője.
„A tanulmány egyik páratlan felfedezése az, hogy a bél bakteriális profilja, a mikrobiom szorosan összefügg a magas vérnyomással” – tette hozzá
Az egészséget és gazdagságot hozó - Egy ősi varázsital komponensei
2023. július 08.
Az emberiség ősi itala. Finom, hűsít, vidít. Na, de egészséges-e, hizlal-e vagy sem? A sör készülését figyelemmel kísérve megtudhatjuk! Rituális élvezet nagykorúaknak.
Az első sörök
A sör ősrégi ital. Vannak rá adatok, hogy már az ó-egyiptomiak is főztek sört. Az első ilyen, becslések szerint Kr.e. 3500-ban történt. A sör fennmaradásának egyik előnye és oka, hogy fertőtlenít, s a víz forralása miatt biztonságosabb volt fogyasztani, mint a szimplán felhúzott vizet. Az egyiptomiak söre savanykás volt, és nem tartalmazott komlót, ami a sör mai fogalmához, illetôleg a mai sör zamatához, elvárásainkhoz szorosan hozzátartozik. Komlót a sörfőzéshez csak a 12. század óta használnak. Viszont elsöprő eredménnyel.
Az alapanyagok
A sörfôzés a házi iparból nagyipari ággá fejlődött. Mai söreink két fô alapanyaga az árpamaláta és a komló. A maláta teszi sokak szerint olyan zamatossá a sört. Más formáját a malátának süteményekbe is használják, a bioélelmiszerek egyik kiváló édesítője, valóban, mesefinom íze van, érdemes kipróbálni! Ahol emellett búzamalátát vagy egyéb pótanyagot használnak, ott a sör minősége gyengébb, bár egyesek jobban kedvelik a gyengébb, kevésbé dús ízű, már-már üdítővé alakult sört.
A folyamat
Sör készítése céljából a sörárpából először is malátát kell előállítani, ezért a megtisztított árpát nagy, alul kúpos hengerekben beáztatják. A hengerekben a vizet rendszeresen cserélik közben erôs levegôáramnak teszik ki, alulról a nedves szemeket, így az nem rohad, hanem mosódik és szellőzik - sajnos a folyamat ma már egy-egy sörgyárban már nem ilyen higiénikus és precíz.
Idővel az árpa szétmetszhetővé válik, héja lehámozható, belseje közepén fehér, de a szem maga nem ázik szét teljesen. További jó egy hét alatt az árpát kicsíráztatják. A sörben mindeközben erjedési folyamatok is létrejönnek, a szó pozitív értelmében, enzimek hatására a nem oldható fehérjék és keményítő oldhatóvá válik, a benne lévő nem kevés keményítő elcukrosodik.
Házi krémtúró friss málnával
2023. július 06.
Nagyon finom, egyszerű és gyorsan elkészíthető finomság, igazi nyári desszert.
Hozzávalók:
500 gramm krémes túró (nem a hagyományos szemcsés változat, műanyag tégelyben ill. vödörben kapható),
ízlés szerint porcukor és vanília aroma,
1 kis doboz natúr joghurt,
1 csomag vaníliás krémpor,
20 dkg friss málna
A túrót egy nagy tálba teszem, hozzáöntöm a joghurtot, a cukrot, vanília aromát és a krémport.
Elektromos habverővel egynemű masszát keverek belőle. Frissen is tálalható, tálkákba osztva és málnával megrakva!
Mitől csokoládé és mikor „csak” édesség?
2023. július 04.
Ha csokoládét ajándékozunk gyerekünknek, unokánknak, nem árt, ha ismerjük az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a csokoládéra vonatkozó szabványát.E szerint csak az az édesipari termék nevezhető csokoládénak, amelynek kakaótartalma minimum 35%-os, szemben a bevonómasszákkal készült édességekkel, amelyek kakaótartalma maximum 5%. A szigorú előírásoknak köszönhetően a termékek címkéje ma már biztonsággal eligazít. Az ún. táblás csokoládéknál is fontos az összetevők, adalékanyagok tanulmányozása. Egyre több helyen kapható „fair trade” csokoládé. Ez egészen biztosan a bio-kategóriába tartozó termék, amely garantáltan csak természetes, tiszta alapanyagokat tartalmaz.
Jóból is megárthat a sok!
• A legtöbb családban karácsonykor kicsit lazulnak az édességfogyasztás korlátozásával kapcsolatos szabályok. Ám a szaloncukor igazi energiabomba, ezért négy-öt szemnél többet ne engedjünk fogyasztani belőle.
• Konyakos meggyes, likőrös ízesítésű szaloncukrot ne adjunk se a kisebb, se a nagyobb gyereknek.
• Az ún. ét/„fekete”, tehát magas (70, 85%) kakaótartalamú csokoládékból – különösen a székrekedésre hajlamos gyerekeknek – naponta ne adjunk egy-két apró kockánál többet.
10 dolog, amit az áfonyáról tudni érdemes
2023. július 02.
A friss áfonya erős antioxidáns hatású, vércukorszint-csökkentő és védelmet nyújt a fogínygyulladás ellen. S még ezekhez hasonló, számos kedvező hatással rendelkezik az ünnepi sütemények kedvelt alapanyaga: az áfonya.
1. Az erika- vagy hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon él. Mintegy hatszáz erikafajt különböztetnek meg. Az áfonya csak savanyú kémhatású talajon él meg, ilyen pedig kevés van hazánkban. Leginkább Nyugat- Magyarországon, a Nyírségben, továbbá foltokban Pest, Nógrád és Zala megyében, főként erdei fenyvesekben és bükkösökben lelhető fel. A hazai éghajlat egyébként megfelel az áfonyának: a téli fagyok nem ártanak a növénynek.
2. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) hegyvidéki faj. Az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, havasi meggynek és fenyvesbogyónak is nevezik. A történelmi Magyarországon terem. Piros bogyójú, savanykás, zamatos gyümölcstermésének gyűjtéséhez lapát formájú fésűt használnak. Hazánkban a Zempléni-hegységben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján él. Ritkább, mint a fekete áfonya, ezért szigorúan védett növény.
3. Termesztésre leginkább a nagy gyümölcsű, kék színű, mutatósabb és ízletesebb cserjés vagy fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum) alkalmas. Az Egyesült Államok keleti partvidékén őshonos, újabban Ausztráliában, Új-Zélandon és Chilében is termesztik.
4. A fekete vagy erdei áfonya (Vaccinium myrtillus, Heidelbeere, Bilberry) gyümölcsét már a történelem előtti idők óta fogyasztják, azonban az orvostudomány először a XVI. században említi. A levél cseranyagokat, kvercetint, katechint, tannint, savakat, flavonoidokat, króm- és mangánvegyületeket tartalmaz, a termés pedig katechint, gyümölcssavakat, invertcukrot és antociánglükozidot. A friss fekete áfonya antocianidintartalma nagy, 430 mg/100 g (USDA Database), ekképp erős antioxidáns hatású: elősegíti a kollagén bioszintézisét, csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét és törékenységét, valamint megakadályozza a vérlemezkék összetapadását, javítja a mikrokeringést. Antibakteriális és antiallergén hatása is van.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...293031...295