Információk, érdekességek

Tiltott alvászónák: ezekben az időszakokban inkább ne hajtsuk álomra a fejünket!

2022. december 15.

Bár látszólag a világ legtermészetesebb, legegyszerűbb dolga az alvás – amivel életünk harmadát töltjük – mégis a legkomplikáltabb emberi folyamatok közé tartozik. Kevesen tudják, hogy bizonyos napszakokban az alvás kimondottan káros is lehet, így ez a pár óra tiltólistás az alvásszakértők szerint. A Mindennapi Pszichológia Magazin (MiPszi) alvással foglalkozó különszámmal segíti azokat, akik szeretnék jobban megérteni ezt a létfontosságú jelenséget.

Te melyik csoportba tartozol?

A belső óra és a megszokások is szabályozzák, hogy ki mikor szeret ágyba bújni, azonban a szakemberek két különböző csoportot tartanak nyilván. Napszaki biológiai ritmusuk alapján megkülönböztetjük a korán kelő “pacsirtákat” és a későn fekvő „baglyokat”. 

A „pacsirták” korán ébrednek, kifejezetten frissek és üdék a reggeli órákban, éjszaka viszont korán elálmosodnak, és nehezükre esik sokáig fennmaradni. A „baglyoknak” ezzel szemben kínszenvedés kora reggel kikelni az ágyból, egész délelőtt álmosnak, bágyadtnak érzik magukat, és szinte csak a délutáni órákban sikerül önmagukra találniuk. Este viszont fizikailag és szellemileg is felélénkülnek. A legtöbb ember valahol a két végpont között helyezkedik el.

A baglyok vannak veszélyeztetettebb helyzetben. Őket jobban érintik az alvászavarok, körükben gyakoribbak az elalvási nehézségek, rémálmok, sőt, az esti ritmusúak körében gyakrabban tapasztalhatók depressziós, szorongásos tünetek, nyitottabbak a káros szenvedélyekre.

Tiltott gyümölcs az alvás ezekben az órákban

Az alvásra – orvosi szempontból – leginkább javasolt időszak este 10-11-től reggel 7-8-ig tart. Ilyenkor van nyitva az „alvás kapuja”. Akiknek nem sikerült aludniuk ebben a periódusban, azok jobban teszik, ha nem a reggeli órákban próbálják bepótolni a pihenést. Elsősorban 10 és 12 óra között az „alvás kapuja” ugyanis zárva van, sőt egyes kutatók az úgynevezett tiltott alvászónák közé sorolják ezeket az órákat.

A mély alvás számára inkább a délután 1-től 4-ig tartó időszak alkalmas (sziesztaidő), érdemes ilyenkor ledőlni, ha fáradtnak érezzük magunkat. A késő délutáni órákban azonban ismét a tiltott alvászónákba érkezünk, 17-18 óra körül kifejezetten nehéz elaludni – amennyiben mégis sikerül, pár óra múlva fáradtan és rosszkedvűen fogunk felébredni.

Az önértékelés a jógában - A jóga nem öncélú magamutogatás

2022. november 23.

Az elme egyik sajátossága, hogy csak akkor képes értelmezni a világ jelenségeit, ha van egy alap, egy összehasonlítási pont, amihez viszonyíthat. Fent és lent, jó és rossz, kellemes és kellemetlen… Végtelen a változatosság. Ez egy természetes tulajdonság, amelynek azonban megvannak a maga hátrányai. Mi van akkor, ha valaki egy "téves" viszonyítási pontot választ ki? Melyek a következmények? Hogyan lehet kiszabadulni a káros hatások alól? Nézzük meg a jóga gyakorlását, mint konkrét példát.  

Sok embert az tart vissza a jógázás elkezdésétől, hogy azt hiszi, már kezdeti szakaszban is feltétlenül nagyfokú test rugalmasságra és lelki békére lenne szükség. Ott élnek benne viszonyítási pontként azok a képek, melyekben rugalmas testű emberek számára lehetetlennek (vagy épp értelmetlennek) látszó pózokba (a jóga elnevezése alapján "ászanákba") kényszerítik testüket.

Kialakul a téves viszonyítási pont. „Olyannak kellene lennem, mint a képen látható jógi.” Így nagyon sokat árt azzal néhány jógaoktató, hogy az órája afféle akrobatika, s nem „halad együtt” a csoportjával. 

Pedig a jóga nem erről az öncélú magamutogatásról szól, hanem önmagunk megismeréséről. Képesek vagyunk a testi, lelki, vagy szellemi állapotunk (s azok összefüggéseinek) folyamatát megfigyelni és ennek hatására átértékelni korlátainkat és lehetőségeinket. Fejlesztjük magunkban a kitartást és a fókuszálást oly módon, hogy nem „erőlködünk”, hanem élvezzük a mozgás szépségét és örömét. Ekkor egy életünk minden területét alapvetően befolyásoló elmeprogramra lelünk, s annak előnyös és káros hatásaira ébredünk rá. Ekkor döbbenünk rá az összehasonlítás – öntudatlan alkalmazásának – veszélyeire.

Félreértés ne essék. Az összehasonlítás képességére szükség van, mert az elménk csak ennek segítségével képes értelmezhető formába rendezni az Univerzum végtelenül áramló információit. Azonban ennek automatikussá, és öntudatlanná válása – különösen a saját értékeinkkel és tulajdonságainkkal kapcsolatban- végtelen nehézséget és szenvedés okozhat az életünkben. Ez a szokás a felelős azokért a nehéz, és káros frekvenciákért, melyeket tehetetlenségnek, irigységnek, haragnak és frusztrációnak nevezünk. Ezek az energiaminőségek romboló hatással vannak saját és szeretteink életére egyaránt. Hogy mire is gondolok? A könnyebb érthetőség kedvéért térjünk vissza az előző konkrét példára.

Tegyük fel, hogy el szeretnék menni jógázni, mert érzékelem – jó esetben –, hogy a jelenlegi életstílusom változást sürget. Ennek jele, hogy a testem elnehezül, esetleg merevebbé, rugalmatlanabbá válik, s az idegrendszerem is feszültebb, stresszesebb. Hallottam a jóga jótékony hatásairól, és el is mennék, hogy kipróbáljam. Már ott tartok, hogy keresek egy jógastúdiót. Ez azonban ismeretlen terület, túl a komfortzónámon, s az elmém öntudatlanul is tiltakozik ellene. Ilyenkor megtalál minden indokot, hogy miért ne változtassak. Általában ilyenkor látok meg egy képet, vagy filmet, melyben egy kidolgozott testű jógázó látszólag nehéz, adott esetben lehetetlennek tűnő testhelyzetekben pózol. Ilyenkor összehasonlítom magam vele, s teljesen elbizonytalanodom. Vajon miért is teszi ezt az elmém? Tudatosan teszem-e?

Atka az arcon – pattanásokat is okozhat

2022. november 23.

A faggyúrmirigyekben élő Demodex brevis atkák és azok baktériumai, az arcon megtelepedve pattanások megjelenését idézhetik elő. A problémás bőr kezelése kapcsán ezért érdemes elvégezni az atka-szűrést is, mert eltávolításuk csak célzott kezeléssel lehetséges.

Az arcbőr ellensége

A Demodex atkák egy csoportja, a Demodex folliculorum a szőrtüszökben él, elszaporodásuk következtében nagyfokú hajhullást, a fejbőrön viszketést okoz. Az atkák másik csoportja, a Demodex brevis pedig az arcbőrön, a faggyúmirigyekben telepszik meg, az ott található fehérjével és zsírral táplálkozik. Kozmetikusként én elsősorban az utóbbi csoportba tartozó élősködők által okozott problémákkal találkozom – mondja Peterman Krisztina szépség-terapeuta, a Dermatica kozmetikusa. Tapasztalataim alapján a jelenség  gyakoribb, mint gondoljuk, kevesen tudják, hogy bőrproblémáik hátterében parazita fertőzés is állhat.

Bárki érintett lehet

Pontosabb hazai adatok sajnos nem állnak rendelkezésre, de az Egyesült Államokban felmérések szerint közel 16 millió embert érintenek a Demodex atka által okozott panaszok. A fertőzés tartós testi kontaktus útján terjed, a közös ágynemű, párna, vagy kozmetikumok – sminkecset, szempillaspirál, púder -használata pedig szinte biztos fertőzést jelent.

Pattanásokat, rosaceát is okozhatnak

A faggyúmirigyekben megtelepedő atkák irritálják a pórusokat, hatásukra fokozódik a faggyútermelés, pattanások, kiütések, göbök jelennek meg a bőrön. Egyes kutatások szerint az atkák a bőrpírral is járó rosacea nevű bőrbetegség kialakulásában is szerepet játszanak: a Dermodex brevis egyik baktériuma, a Bacillus oleronius lehet a felelős a vörös, foltos, pörsenéses, gyulladt bőrért.

Fájdalommentesen szűrhető

Az atkák jelenlétének mielőbbi felismerése azért is fontos, mert az általuk okozott bőrproblémák is csak így szüntethetők meg. Több beteg is érkezett hozzám évek óta elhúzódó bőrpanaszokkal, de az elvégzett vizsgálat során derült csak ki, hogy a problémákat az atkák addig fel nem ismert jelenléte okozta – meséli Peterman Krisztina. A teljesen fájdalommentes, mikroszkóppal végzett vizsgálat azonban segít láthatóvá tenni a 0,1-0,4 milliméter hosszúságú élősködőket.

A körömgomba nem csupán esztétikai probléma

2022. november 22.

NIdőskorban akár a 50%-ot is elérheti a populációban a körömgomba gyakorisága. Ennek a rendkívül magas előfordulási aránynak oka lehet az is, hogy nem tulajdonítunk neki komoly jelentőséget, pedig egy rendkívül makacs fertőző betegségről van szó. Ezalatt szervezetünkben folyamatosan hordozzuk a kórokozót.

Ha fáj a fejünk, rögtön bekapunk egy fájdalomcsillapítót. A körömgombával nem izgatjuk magunkat, fájdalmat sem okoz, ezért igazából nem is igen tekintjük betegségnek.

Mik a tünetek?

A folyamat a lábkörmöket gyakrabban, a kézkörmöket ritkábban érinti. A klinikai tünetek az esetek egy részében diszkrétek: a körömlemez sárgás-fehéres elszíneződése, mérsékelt megvastagodása, egyenetlensége figyelhető meg, míg máskor jelentős deformitás, sárgás-zöldes-barnás elszíneződés, a körömlemez alatt jelentős mennyiségű törmelék, a körömlemez töredezettsége, esetleg részleges vagy teljes leválása hiánya figyelhető meg.

A fertőzés úgy indul, hogy a gomba bekerül a köröm alá, és ott él tovább – mélyen lenn, ahonnan a köröm kinő. Ezek a körömgombák nem láthatók, sem a köröm alatti aktív fertőzés, csak a már megvastagodott, elszíneződött, töredezett, rétegesen leváló köröm.

Mi okozhatja?

A körömgombásodás sokkal gyakrabban fordul elő a lábujjakon, mint a kéz ujjain. Ennek oka, hogy a cipők és a zoknik meleg, nyirkos környezetet teremtenek, amely a gombák szaporodását elősegíti.

A gombásodás kialakulását számos tényező elősegítheti: a körömlemezt érô sérülések, ismételt mikrotraumák, rendszeres sportolás, nem szellôzô, manapság divatos mûanyag cipôk viselése, meleg, nedves környezet, izzadás, uszoda, wellness, közös fürdôk használata, mûköröm viselése, idôskor, vérkeringési zavarok, cukorbetegség, immunrendszert legyengítô betegségek, illetve bizonyos gyógyszerek szedése.

A legtöbb fertôzést az okozza, amikor a körömgombák valamilyen sérülést követôen bekerülnek a köröm alá – például egy nehéz tárgyat ejtünk a lábunkra, megszúrjuk a lábujjunkat vagy túl rövidre vágjuk a körmöket.

Gyakrabban fordul elô azoknál, akiknek fokozottabban izzad a lábuk, szinte mindig zárt (edzô) cipôt hordanak – nyáron is. – Nem váltogatják a cipôket, így nem tud egyik napról a másikra kellôen kiszáradni, esetleg még zoknit sem cserélnek naponta.

A mûkörmök és a körömlakkok hermetikusan lezárják a körömfelszínt és a körömágyat, ezzel teljesen védett helyet biztosítva a körömgombáknak és szaporodásuknak.

Meddig normális az őszi hajhullás?

2022. november 12.

A haj folyamatosan megújul, bizonyos időszakokban, főként ősszel és tavasszal intenzívebb hajhullást is tapasztalhatunk. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyén nem nő újabb, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. A hajhullás okairól és a kezelési lehetőségekről dr. Vincze Ildikó, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa ad felvilágosítást.

Betegséget is jelezhet

Nők körében, a menopauza időszakát követően gyakori jelenség a hajszálak elvékonyodása, ezért a korábbi dús hajzat tömege jelentősen csökken. A hajhullást erősen befolyásolják örökletes tényezők, de okozhatják bizonyos betegségek, például pajzsmirigy problémák, vagy nőgyógyászati panaszok is. A hajvesztés gyógyszer mellékhatásként is jelentkezhet, de hátterében a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok, akár fog-, vagy ínygyulladás is állhatnak. Vitamin- és ásványianyag-hiány, illetve a fejbőrt érintő gombás fertőzés is nagyfokú hajvesztéssel járhat.

Stressz, fogyókúra is kiválthatja

A fokozott hajhullást kiváltó tényezők felderítésének fontos állomása a haj és a fejbőr vizsgálata, azonban épp ilyen lényeges a beteg kikérdezése – magyarázza dr. Vincze Ildikó. Ha külsőleg nem látható gyulladásra, fertőzésre, egyéb eltérésre utaló jel, a pácienstől kapott információk is segíthetik a diagnózis felállítását. A panaszok átbeszélése során kiderülhet, hogy a beteg épp egy stresszesebb időszakon van túl, esetleg a hajhullás összeköthető egy intenzív fogyókúrás program megkezdésével. Ezek után, amennyiben szükséges, a további vizsgálatok célzottan végezhetők el. A hajhullás okairól vérvizsgálat és a hajszálak mikroszkópos elemzése, az un. trichogramm vizsgálat is sokat elárulhat.

Hosszú terápia

A hajhullás kezelése a felderített kiváltó okoknak megfelelően történik. A bőrgyógyászati vizsgálat alapján a szakorvos minden esetben a számunkra legoptimálisabb terápiát javasolja, mely lehet gyógyszeres kezelés, vagy  különböző helyi készítmények alkalmazása. A kezelés a haj növekedési ciklusai miatt hosszadalmas, hatása átlagosan 3-6 hónap alatt mérhető fel. Sikeressége egyénfüggő, bizonyos esetekben, például öröklött hajlam esetén a folyamat rendszerint csak lelassítható.

A gyógyszerek szedése, stressz, vagy hajkárosodások – hajfestékek, hajvasaló, a haj túl szoros és gyakori összefogása – miatt jelentkező hajhullás rendszerint a kiváltó okok elhagyásával megszűnik, bizonyos idő elteltével a haj ismét dússá válik. A szülés után jelentkező hajvesztés természetes folyamat, ha egyéb elváltozás nincs a háttérben, a panaszok rendszerint két-hat hónapon belül rendeződnek. Amennyiben a hajhullás hátterében hormonális eltérés merül fel, az endokrinológiai vizsgálatok eredményei határozzák meg a kezelési lehetőségeket.